Pályázatok – ÉLIP (GINOP, közepes gazdasági méret)

A Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozó GINOP 1. prioritás keretében meghirdetett GINOP-1.2.6-8.3.4-16 kódszámú felhívás lehetőséget teremt középes méretű vállalatok élelmiszeripari komplex beruházásainak támogatására annex és non-annex termékek előállítására. (a KMR-en kívül megvalósuló beruházásokra vonatkozóan)

A támogatás formája eddig nem alkalmazott kombinált jellegű, amely vissza nem térítendő (tőkejuttatásként kezelt) forrás mellett kötelezően felveendő kölcsön együttes felvételét jelenti. Az elnyerhető források aránya a teljes fejlesztési költség (elszámolható kategória) 75%-ig lehetséges a regionális támogatási intenzitás figyelembe vétele mellett. A vissza nem térítendő támogatás aránya – a legjobb területi elhelyezkedés esetén – 37%, a köteéező kölcsön aránya 38% (együttesen 75%). A saját forrás kötelező mértéke 25%.

A Felhívás jelen formájában számos kérdést vet fel, illetve hagy szabályozatlan formában:

  • a 300 ezer Ft/nm fajlagos építési költség összetevői között milyen költségtételeket kell figyelembe venni?
    • Van egy 100 m2-es alapterületű üzem, amelynek funkcionális működéséhez kell:
      Építészet
      Épületgépészet (hűtés, szellőzés, elektromosság – erős és gyenge)
      Az új épülethez kapcsolódóan
      Járda
      Út, térburkolat
      Közmű (víz, gáz, külső áram- trafó, föld-és lengőkábel -, szennyvíz kezelés, hulladéktároló stb.)
      Kerítés

(A kérdést úgy is fel lehetne venni, hogy a üzemépületen kívüli tételeket kell, vagy nem kell a hasznos alapterületre vetíteni.)

  • A fajlagos költség számításánál bruttó, vagy nettó (hasznos) alapterületet kell figyelembe venni?
  • Mi a helyzet többszintes üzemépület esetében, ahol a felső szintek nem közvetlenül a termelést szolgáltják (pl. öltözők, egyéb szociális helyiségek)?
  • A Felhívás egy mérföldkövet engedélyez (amely a projekt fizikai zárásához kapcsolódik), illetve addig lehetséges többszöri elszámolás a támogatható kiadásokkal kapcsolatban. Nincs még elszámolási útmutató, ezért a felmerülő költségek elszámolási ütemezése sem tervezhető, így a beruházáshoz kapcsolódó finanszírozási források allokációját is nehéz tervezni.
  • Nem világos, hogy a tételes és részletes költségvetést (5 oszlopos) milyen formában kell majd rögzíteni az elektronikus felületen? Illetve az sincs rögzítve, hogy építési költségek esetében a költségek alátámasztására milyen bontású és részletezésű – ráadásul milyen aktuális árszinten készített – árajánlat szükséges, amit be kell nyújtani (itt is kell 3 árajánlat, amit nem biztos, hogy össze lehet majd hasonlítani majd tételenként) Vagy csak munkanem összesítés alapján kell rögzíteni a költségeket (pl. 21-es, 33-as 71-es stb.)
  • Építési tételek rögzítése mehet külön? Pl. Üzemépület egy tétel, kerítés egy másik tétel, külső közmű a harmadik tétel? (és ez alapján számolnánk a fajlagos költségszintet)
  • A pályázat beadásakor kötelező dokumentumként szerepel a fedezetként felajánlott ingatlan értékbecslése. Ha a projekt során nem kell kiegészítő fedezetet adni, mert a megvalósuló projekt maga a fedezet, akkor mihez kell kiegészítő fedezet? Mi a helyzet abban az esetben, ha az üzem bérelt ingatlanon valósul meg? Kell ehhez további nyilatkozat, hogy a fedezet milyen formában áll rendelkezésre?
  • Miként lehet elérni 60%-os támogatásintenzitást (jogosult régióban) egyazon projektre? Milyen kiegészítő támogatást lehet halmozni a 37%-os VNT plafon mellé?

Reklámok